Címlap

Az első

Részletek: Írta: Pintér Péter

Az első…

2011 első igazi pergetős horgásznapjára indultam a napokban. Már otthon lázas készülődés előzte meg ezt piros betűs napot. Igen bizony ez egy ünnepnap, amikor a frissen kiváltott engedéllyel, végre ismét a második otthonomnak számító patak partján állhatok. A műcsalik gondosan összeválogatva, az egész cucc vagy tízszer leltározva. Ruhák reggelre kikészítve. Indulhat a szezon!

Bővebben...

Bársonyos, avagy fohász egy elfeledett vízért

Részletek: Írta: Dobos János

Bársonyos, avagy fohász egy elfeledett vízért

A tavaszi áradások sajnos a mi horgászegyesületünket – a Csavargyári tavakat - sem kímélték. A Hernád gát Belegrád község határában átszakadt, és a kávé színű folyóvíz felmosta a határt.Az árhullám feltartóztathatatlanul hömpölygött a 37-es úttal párhuzamosan, majd a régi csavargyárba vezető vasúti töltés megvezette, így Alsózsolca nem lett hátba támadva, -e helyett a víz elárasztotta Sajólád község jelentős részét. A víz feltöltötte a környék tavait, így valamelyest csökkent az árvíz nyomása a környező településeken.

Bővebben...

Gázlós pergetés

Részletek: Írta: Kaczkó Dániel

Gázlós pergetés, avagy a rekorderek hajnala

Szia! - Megyünk harcsázni?- hangzott a kérdés a telefonban!

Menjünk! -Nem kellett egyikőnket sem győzködni.

Valahogy így kezdődött a nem mindennapi sikerstory. Az előző napokban Tiszafüreden pörköltük magunkat a napon harcsák után kutatva kisebb nagyobb sikerrel, de azért a szívünk mégiscsak a Sajóhoz húzott, azért megbeszéltük lenézünk szerdán hajnalban szeretett folyónkra.

Bővebben...

Tiszaörvény

Részletek: Írta: Mádli Bálint

Tiszaörvény…
Az értekezlet végén kezet fogok Gáborral búcsúzásként, s már gondolatban a kanyarokat számolgatom a hazavezető úton Tiszafüred, és Miskolc között. Vendéglátónk egy esetleges közös horgászat felől érdeklődik, hogy lenne e kedvem hozzá. Horgászathoz mindig, főleg úgy, hogyha még tanulhatok is közben. Megegyezünk, hogy tartjuk a kapcsolatot, és mihamarabb egyeztetünk időpontot.

Bővebben...

Szezonnyitó pergetés

Részletek: Írta: Marcsó Zoltán

Szezonnyitó pergetés

A „csukára-pergető szezon” nálam általában nyár elején kezdődik. Tavaly az árvizeknek „hála” kicsit később, július 19-én ejtettem meg az első, rövid délutáni pergetést.Egy tápcsatornában találtam a pergetéshez ideális vizet, mely ugyan kicsit zavaros volt, de reméltem ennek a sok benne lévő hal az oka. Igaz valószínűbbnek tűnt, hogy a pár napja visszahúzódó árhullám hagyta a Körös árterében lévő csatornában a hordalékos vizét, de gondoltam reménykedni ennek ellenére is szabad. Szerencsére már az első dobások engem igazoltak, már ami a halak jelenlétét illeti.

Bővebben...

Álomvilág

Részletek: Írta: Hernyák Aurél

Az év első pecája számomra maga volt az álom. Hol megnyugtató, édes, hol olyan „kár, hogy ez csak álom”, néhol meg lidérces, fájó… A természet mindig ad valamit, hol ajándékot, hol leckét. A tanításból nekem kijutott megint, de nincs ezzel baj, az alázatot nem lehet eleget tanulni. Izaak Walton mondta egyszer: „A horgászat olyan, mint a matematika, soha nem lehet teljesen megtanulni.” Ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni, soha nem voltam kimagaslóan jó… Matekból. ?

Bővebben...

Vizek varázsa

Részletek: Írta: Mádli Bálint

Vizek varázsa…

Miért a horgászat mellett szavazunk, ha a szabadidőnk eltöltéséről esik szó? Pedig olcsónak sem mondható időtöltés, ha mondjuk egy bojlis túrát veszünk alapul, vagy akár egy pergetős horgászatot, akadós terepen…! Nem beszélve arról, hogy maga a vízpartra történő utazás sem két forint, és ez is egyre többet nyom a latba, horgászataink megtervezése során.

Bővebben...

A kedvenc

Részletek: Írta: Marcsó Zoltán

A kedvenc

A történet 4 éve kezdődött egy pergetős kiránduláson. Találtam egy helyet a Körösön, ahol számomra elképzelhetetlen számban voltak jelen a balinok. Igaz, hogy abban az évben kezdtem el komolyabban pergetni, de azóta se láttam annyi balinrablást, mint aznap. Óvatosan közelebb lopóztam a helyhez, és kicsit nagyképűen már azon aggodalmaskodtam, hogy nem tudom majd lefotózni a szebbnél szebb balinokat, mert nem vittem magammal fényképezőgépet. Feleslegesen. Egyszerűen értetlenül álltam a vízparton, mert a korábban bizonyított körforgókkal, twisterekkel, sőt egyetlen nálam lévő műcsalival sem sikerült rávágást kicsikarnom. És az elmúlt években ez az eset ezen a helyen jópárszor megismétlődött, szóval kicsit lemondtam a balinozásról és inkább a sokkal sikeresebb csukázást erőltettem. Közben elkezdetem wobblereket faragni.

Bővebben...

Régi szép idők…

Részletek: Írta: Mádli Bálint

Régi szép idők…

Talán nem is ildomos, hogy ebben a témában próbálom koptatni a tollam, mint pergető horgász. Azért én sem wobblerrel, gumihallal a kezemben jöttem a világra, de az biztos, hogy a járókában már plüssmacira horgásztam…! Egész apró korom óta hordott apám magával a Hejő-patakra horgászni. Zseb pecám féltett kincs volt, szinte kulcsnak tekintettem, egy hihetetlenül izgalmas, számomra megfejtésre váró világhoz. Minden mozdulatom, gondolatom arra összpontosult, hogy mit lehetne horgászataim során alkalmazni. Csúzliztam nagyanyám csirkéit, kakasait, libáit, hátha sikerül szert tenni tollúszó alapanyagra. Ha pedig lebuktam a haditervemmel, bizony én hullattam a tollaimat, annyit kaptam… De nem bántam, ez minden szenvedést megért! Ha megvoltak az áhított tollak, akkor már valamivel festeni is kellett a csodaúszóm antenna részét. Amire legalkalmasabbnak, anyám körömlakkját találtam. Ezzel a gondolattal sem sikerült mindig osztatlan sikerre szert tennem! Anyám nemtetszésének hangot adva, gyakran „súlyt” is fektetett mondandójára, nehogy feledésbe merüljenek intelmei. Már akkortájt sem volt egyszerű a „horgászok „élete, ha így jobban belegondolok! Persze apám sem volt különb, a „Deákné vásznánál” s ahol lehetett, tartotta a hátát helyettem, ő érezte át egyedül, mi is az, ami hajt engem….

Bővebben...