f m
Copyright 2018 - All right reserver! pecavilag.hu 2007-2017

Az első

11 Az első…

2011 első igazi pergetős horgásznapjára indultam a napokban.  Már otthon lázas készülődés előzte meg ezt piros betűs napot. Igen bizony ez egy ünnepnap, amikor a frissen kiváltott engedéllyel, végre ismét a második otthonomnak számító patak partján állhatok. A műcsalik gondosan összeválogatva, az egész cucc vagy tízszer leltározva. Ruhák reggelre kikészítve. Indulhat a szezon!

 

 

Reggel hat órakor dobott ki az ágy. A szokásosnál is gyorsabban ébredtem, hiszen tudtam, hogy ma horgászni megyek. Az ablakon kinézve meglepetten vettem tudomásul, hogy jókora köd ereszkedett a tájra. Gyorsan átértékeltem a helyzetet. Odakint a köd mellett vékonyan fagyott is. Az eredetileg betervezett domolykópergetés, nem sok sikerrel kecsegtetett, így áthangoltam a pergető botomat csukára. Mire világosodott úton voltam a Gaja patak és Nádor csatorna összefolyásához. Bár vékonyan fagyott, a bringám helyenként megsüllyedt a sáros földúton, így lassan és keservesen jutottam el a célomig. Rendesen leizzadva szálltam le a drótszamárról a célnál.

01

 

02

 

Nagy meglepetésemre, a népszerű helyen egyedül voltam. Beálltam a legjobb helyre, és beélesítettem a fegyverem. Twisterekkel terveztem átfésülni a torkolat környékét. Elsőként a „Szecsi speciál”-al kezdtem, 5g-os fejjel.  Ez nem más, mint a Mann’s,  sárga-narancs átmenetes gumija. Szecsi barátunk nagy kedvence, mindig halat adó csalija. Sajnos most hiába húztam végig a jobbnál jobb helyeken, nekem nem adott halat.

03

Ugyanazon a helyen maradva csalit váltottam.  Most egy piros fejű, fehér Sandra került a kapocsba, 7g-os fejjel.  Talán a harmadikat dobtam, amikor határozott kapásnak vághattam be. Váratlanul erős ellenállásba ütköztem. A  47-48cm körüli csuka méreteihez képest igencsak jól védekezett. Lassan csak megszelídítettem, és kézzel kiemeltem az év első halát. Gyorsan lefényképeztem, visszavettem tőle a műcsalimat, majd mehetett is vissza.

04

Mivel a Sandra fogósnak bizonyult fent hagytam, és tovább dobáltam vele. Közben még mindig fagyos volt a reggel. Hiába a monofil, időnként bizony tördelhettem a jeget a gyűrűkből. Mivel több jelentkező itt nem akadt elindultam lassan felfelé. Volt több határozatlan koppintásom is, de egyik sem az igazi. Aztán vagy 30m-re az előző fogás helyszínétől, váratlanul kapás! Gyenge védekezést érztem a horog végén. Egy méret alatti kis siheder csuka menekült volna a Sandrával, de nem hagytam. Egy fénykép erejéig ő is a parton maradt, aztán gyorsan visszatessékeltem a vízbe.

05

 

Dobáltam tovább, de süket maradt a víz. Le is került a Sandra. Lassan végigpróbálgattam az összes nálam lévő gumit, de nem volt több kapás. Közben egyre több szomszédom érkezett. A legtöbben pergetni jöttek, de akadt, aki úszóssal próbálkozott. Fogást nem láttam, csak egy az enyémhez hasonló bugylit. Mivel nem volt több kapásom, visszasétáltam a kiindulópontra. Szemben már öten is voltak, óvatosan kellett dobálnom.  Nekem semmi, bezzeg a túloldalon három pergető horgász, nem tétlenkedett. Szedegették csukát rendesen. Hárman kb. hatot fogtak, szerencsére ők is visszaengedték őket. Mellettük telepedett le egy idősebb horgász, aki két úszós botjával jól elfoglalta a horgászható hely nagy részét. Szépen körbedobálgattuk az úszóit. Egyszer csak sokadik dobásra ismét kapásnak vághattam be. Talán egy hajszállal nagyobb csukát szelídítettem meg, mint az első. Lefényképeztem és már mehetett is.

07

Közben lefigyeltem, hogy szemben a csukákat zöldes színű gumikkal fogták. Gyorsan felraktam hát, egy piros fejű zöld Sandrát. Továbbra is kitartottam a helyemen és dobáltam elszántan tovább. Pár üres dobás után jókora ütés, de nem lett meg. Nézegetem gumit, jól meggyalázta a tettes. Újat dobtam és próbáltam minél lassabban vezeti a csalit. Előbb egy kisebb ütést éreztem, majd elnehezült a kezemben a bot. Megvan a negyedik! Ő is jó erőben volt a méreteihez képest. Talán ez lehetett a leghosszabb, de egyben a legsoványabb is.

08

 

09

Úgy döntöttem elég volt csukákból. Levágtam csalit, dobot cseréltem és elindultam az eredeti célom felé a Malom csatira domik után nézni.

10

 

11

Ekkorra ködnek már nyoma sem volt, és igencsak tavaszias melegben érkeztem a csatornához. Szép magas, de nagyon tiszta víz fogadott. Felkötöttem az egyik kedvenc ki s fekete katicát és nekiláttam a cserkelésnek. Jókora területet pásztáztam végig, de nem volt egyetlen rávágásom sem. Egyre jobban zavart, hogy reggeli nagy ködben otthon maradt a polár szemüveg.  A víz felszínéről visszatükröződő napsugarak elvakítottak annyira, hogy ne lássak bele a kristálytiszta vízbe. Közben wobblert váltottam, a katica helyére egy kishal mintás apróság került. Kezdett tudatosulni bennem, hogy elkéstem, a nap túl magasan jár, nem tudok rejtve maradni a domik elől. Próbáltam jó hosszan leúsztatni kis műhalat, és úgy bevontatni. Egy jókora rávágásig jutottam, de nem volt szerencsém, nem akadt meg. Még egy jó fél órát szenvedtem, aztán véget vetettem a horgásznapnak. Boldogan, de hulla fáradtan értem haza. Este miközben fáradtan végignyúltam az ágyamon, csak egy gondolat járt a fejemben. Igen elkezdődött az idei szezon!

 

12

 

Írta: Pintér Péter

(szennyeslelku)