f m
Copyright 2018 - All right reserver! pecavilag.hu 2007-2017

Én nem ezt a lovat akartam!

00Mindig felmerül, hogy van-e értelme horgász versenyeket tartani. Ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor bevallhatjuk, hogy a természet közelségét, a nyugalmat (a magányt) is keressük a vízparton, nemcsak a halakat a vízben. De a verseny nem erről szól. Még az iskolai sorversenyek is rengeteg stresszt okoznak a gyerekeknek. Így vagyok ezzel a versenyzéssel is. Hiába mantrázom magamban, hogy nem érdekel, számunkra nincs is tét… Azért valami egyre jobban feszít itt belül. Talán nincs is ember a Földön, aki utolsó akarna lenni bármilyen megmérettetésben.

Sokszor teszem fel magamnak a kérdést, hogy miért vállaltad el? Kellett ez neked? Persze volt bennem hiúság, hiszen szinte minden focizó gyerek akart az én koromban válogatott lenni, s most itt a lehetőség, hogy címeres mezt húzzon fel az ember.  Másrészt itt a stressz, s még eldobok 5 nap szabit is. Legalább nem mi fizetjük, mint a korábbi válogatott legyesek… na az már tényleg egy elvetemült dolog volt…

Életem első legyes versenyére azért mentem el, hogy találkozzam más legyesekkel és tanuljak az öregektől.  Akkor azt sem tudtam, hogy mit nem tudok… most legalább már nagyjából tudom, hogy mihez nem értek. Még kérdezni sem tudtam akkoriban. Azt gondolom, hogy akkor tanulnánk a legtöbbet, ha komoly versenyeken pályabírók lehetnénk. Akkor láthatnánk a legjobb versenyzőket horgászni, megismernénk a taktikájukat és a legyeiket.

Úgy futok most neki ennek a versenynek, hogy talán idén horgásztam az elmúlt években a legkevesebbet. Pisztrángos vízen összesen 3 napot töltöttem el, s többi X-em a naptárban is inkább villám pecákat jelez. Nem vagyok nagyon motivált, elért az alkotói válság J. Hiába tudtam, hogy idén megyünk valamelyik világversenyre nem pótoltam a tavaly elhagyott nimfás dobozomat. Én is téli álmot aludtam.

Három hét múlva verseny, így neki kellett állnom kutatni az olasz vizeket. Nagy szerencsémre az idei családi nyaralást a Garda tóra szerveztük (nem volt benne a kezem), így legalább meg tudtam nézni a SARCA folyót ahol az V. szektor lesz. A nagyfiammal, kerékpárral eljutottunk ARCO településig, s  felforgattunk a mederben néhány követ a mederben. Megvizsgáltuk a rovarvilágot és a helyi horgászboltban vettem néhány legyet, melyet az őslakosok készítettek.

Visszafelé találkoztunk egy legyes csapattal, s a velük levő guide készségesen segített néhány infóval a vízről. Ráadásul az általa elmondottak és a csapat tippetjein levő legyek között erős korreláció volt, így nem valószínű az átverési szándék. A fényváltás idején 22-es (!!!) klinkhammerekkel horgásznak. Ekkora méretben a horgot nem látom, nemhogy kössek rá még tollat! ( kicsit előre szaladok az időben… A Facebookon kértem segítséget a fenti méretben kötött klinkhammerekre, Adamsekre és midget-re, s szinte azonnal akadt olyan kolléga, aki kapható volt egy kis barterra.  Kellemes csalódás a segítő szándék ilyen gyors megnyilvánulása, a mindennapi életben elég ritka még sajnos). A verseny idejében a naplemente 19:15 körül lesz, így biztosan használni kell majd a száraz legyeket is. Csak lássam azokat a szöszöket!

Persze a legjobb felkészülés az lett volna, ha a nyaralás 7 napja során horgászom a folyón. De nem akartam a srácoktól ellopni az időt a vakáció alatt, így nem is vittem gázlót. A magyar csapat eddig mindig az utolsó vagy az az előtti helyen végzett, nem hiszem, hogy néhány óra peca nagyot lendített volna a szekerünkön (főleg 1,5 hónappal a verseny előtt).

Így maradt számomra a virtuális tér a felkészülés során. Pont ezen a vízen tartottak a XXI. EB-t , melyről az egyéni győztes elég informatív és részletes beszámolót készített. A második forrás az ír válogatott szövetségi kapitányának blogja volt, akik 1 évvel ezelőtt voltak egy helyi versenyen horgászni. Felvettem vele a kapcsolatot e-mailben, s adott használható infó-t a vizekről, a módszerekről és a legyekről. Ők sem tekintenek minket igazi konkurenciának J. Egy kedves német csapat szintén segített, akiket a youtube-on leltem fel. Az általuk szerzett infókat azért némileg diszkontálni kell, mert a tapasztalataikat kora nyáron szerezték.

A tavi fordulók parti versenyeinek egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan szállítsuk és tároljuk a botjainkat a sérülés veszélye nélkül. Korvin barátom éppen asztalosnak tanul a rengeteg szabadidejében a három lánya mellett, így simán bevállalta ennek a fa hordozónak az elkészítését.   Szóval, eddig igazán pozitív élményeket szereztem mind a hazai, mind a nemzetközi legyes társadalomról.

Kicsit szárazra sikeredett, de ha az időm engedi, akkor a következő alkalommal írok a legyekről, amiket kötöttem, s amiket kaptam.  Tervezek egy szösszenetet írni a felkészülésnek a logisztikai oldaláról is, ha erre gondolok, akkor mindig összeszorul a gyomrom.

 

Hozzászólások  

 
# Korvin 2018-09-10 20:29
Köszi Pali a megemlítést.. Hajrá! Előre az utolsó-előtti-előtti helyért! Minimum. :D
 
 
# szabozalan 2018-09-11 18:15
Pali, csak érezd jól magad, a többi nem számít.
 
 
# Máté 2018-09-13 21:14
Ne érezd jól magad, ez verseny. Nyerd meg. :)
 
 
# H_Marci 2018-09-19 09:32
Ahogy írtam is: tök mindegy, hogy végeztek, toljátok 6000-rel! A tavalyi VB után készített összefoglalóhoz hasonlóan a verseny után remélem lesz ismét egy összesítő tanulmány, amibe minden versenyző leírja a tapasztalatait. Hajrá fiúk, és érezzétek jól magatokat!!!
 

You have no rights to post comments