Pontyok pergetve

Részletek

Írta: Kecskés Viktor

Pontyok pergetve

Az első szájba akasztott pontyon még nagyon meglepődtem. A másodiknál már kevésbé. A harmadikat már tudatosan kerestem… 2011-ben közel 20 pontyot sikerült szabályosan, műcsalival a partra segíteni.

Szabályosan, pici twisterre érkezett

Sokak számára nehezen emészthető a „ragadozó” ponty esete az ízetlen gumidarabbal.

Megpróbálom saját gondolataim elővezetni ezzel kapcsolatban:

A ponty mindenevő és legfőbb tápláléka a bojli és a pellet :D Viccet félre téve az általános kép, ahogy az iszapot túrva igyekszik ehető dolgokat találni. Az is elfogadott, hogy a kagylót és a rákot is előszeretettel fogyasztja (ha éppen kedve szottyan, nem veti meg a halszeletet sem, de hát ez is belefér a mindenevésbe.) úgy ahogy a különböző puhatestűeket, lárvákat, gyűrűs férgeket is. Itt már érdemes elgondolkodni, mert egy vízben sodródó giliszta igen csak emlékeztet egy twisterre. Sok ideje nincs mérlegelni, szaglászni, mert a sodrás hamar tovaszállítja a finom csemegét.

A másik teljesen szokványos dolog mindenkivel megesett már, mikor a süllyedő csalit szippantja be. Érdemes ezen kicsit elgondolkodni. Milyen sebességgel süllyed egy etetőkosár? Az ügyes potyka mégis elkapja a csemege csonti szendvicset…

Eső után érkezik a sáros folyam

Minden tónak frekventált része a befolyó.(már amelyiknek van, de igaz ez a folyóvízi befolyókra is) Az érkező víz sok táplálékot hoz. Erre rá állnak az apróbb halak rájuk meg a ragadozók. (sokszor jót nevetek azokon, akik a befolyónál fogják a kishalat, hogy aztán a tó másik végén felkínálják.) Egy kiadós eső után a vízben szállított táplálék megsokszorozódik.

Ilyenkor az érkező zavaros vízben még több hal kutat táplálék után. Régebben is dobáltam ezeket a helyeket, de a relatíve nagyméretű csalikkal nem keltettem fel a pontyok érdeklődését.

Pont ilyen megáradt víznél dobáltam mikor megláttam, hogy sok ponty tartózkodik ott. Próba szerencse alapon feltettem egy 3 centis Kopytot és oda dobtam. Néhány dobás után erőszakos rántással jelentkezett az első hal. Az első kirohanásból tudtam, hogy egy bajszos van a horgon, csak azon izgultam nehogy külső akadás legyen. Hát nem az volt. Szájon belül szabályosan akadt a horog. Nem kellett sokáig várni a következőre. Majd hamarosan követte a harmadik. Pár nap múlva visszatértem ismét sikerült fognom párat.

Ivadékra hajazó 3centis Kopyto

A sikereken felbuzdulva megpróbáltam más helyeken is horogra csalni őket. Hol lenne a legjobb hely erre, mint egy etetés. Géza barátom rakózott megkérdeztem nem baj e, ha rádobok? Nem bánta, de hiába dobáltam különböző csalikkal szinte egyhelyben mozgatva azokat kapás mégsem volt. Többször is próbálkoztam máshol, de eredményes csak a befolyónál voltam. Valószínű az előbb említett ok miatt miszerint a víz által hozott táplálékokra voltak ráállva.

Ha valaki fogott finom pickerrel pontyot az sejtheti milyen élmény egy 2-8 grammos pálcával fárasztani őket

Karikára húzza

a melegvízben jó erőben lévő bajszos

Végül feladja

hogy egy fotó ereéig kézbe vegyem

A vezetési technika hasonló volt mint sügérnél, apró emelésekkel szinte a fenéken húzva, remegtetve a csalit. Néha a süllyedőre, máskor a fenéken fekvő csalira érkezett a „rávágás”. Nevezzük inkább kapásnak, amit legtöbbször vad kirohanás követett. Nagyon élvezetes volt a finom szereléssel fárasztani a pontyokat. Megkockáztatom, hogy egy kilós példányt tovább tart kivenni, mint egy 3-4kilós csukát.

Csalik tekintetében a szín nem igazán volt fontos fehértől a feketéig szinte mindennel sikerült fognom.

A típus sem volt fontos jöttek Relaxra és nónémre, gumihalra és twisterre. A lényeges momentum a csali mérete volt. 3-4centistől nagyobbra nem érkezett kapás.

Nem számított hogy fehér

vagy fekete a csali

Itt le is zárhatnám ezt a rövid beszámolót, ha nem történik egy nagyon furcsa esemény velem egyik alkalommal. Láttam egy nagyobb rajt a felszín közelében mivel a megszokott helyről nem sikerült kapást kicsikarni közéjük dobtam. Szépen felvettem a kontaktust és hagytam, hogy süllyedjen köztük a csali. kb. egy másfél métert tehetett meg mikor hirtelen valami ki akarta rántani a kezemből a botot. Szinte biztos voltam benne, hogy külső akadás lesz, de a fárasztás alatt már tudtam a viselkedéséből, hogy száj környékén kell lenni a horognak. Mikor partra segítettem akkor döbbentem meg, hiszen a horog nem hogy száj közelébe akadt, hanem belülről. Beszippantotta.

A nyári melegben gyakran nagy csapatba verődve

bandáznak a felszín közelében

Ekkor éreztem azt, hogy bőven van még mit tanulni, kísérletezni a ponty pergetés területén. Ki tudja, talán pár év múlva egyik kedvelt halfaj lesz az ultralight pergetők körében. Addig is van még mit tanulni ezekről a halakról (is).

Elkapták az apró twistereket és gumihalakat

Jöttek szépek

és csúnyák.

Tő és tükörpontyok. Egy közös volt bennük: fotó után mindannyian vissza nyerék a szabadságuk.

Készült pár videófelvétel amik segítségével jól megfigyelhető a vezetési technika. Érdemes megnézni a vehemens kapásokat és az élvezetes fárasztásokat:

Végezetül: a kivétel erősíti a szabályt, rossz csali nem létezik, csak finnyás halak, ezt senki ne feledje!