f m
Copyright 2018 - All right reserver! pecavilag.hu 2007-2017

Tavasz kezdet

16
Tavasz kezdet az északi végeken, határok nélkül.

Az első igazi tavaszi hétvégét  csodálatos vizeken a Jósván és a Bódván ejtettük meg. A Jósva patak egy igazi csoda Magyarországon, keveset tudunk róla, ismeretlen a horgászok számára, halakat az egyesület nem telepít bele mert az Aggteleki Nemzeti Park vezetői ezt nem engedik ezért az  állományt  igazi őshonos halak alkotják- elméletben.

 

 

Fél hétkor indultunk Miskolcról Janeszt, Fukit, Csét, Mescapot szép sorrendben felvéve már robogtunk is Színpetri felé ahol a malom feletti Jósva szakaszt szerettük volna meghorgászni.

00

Perkupán megálltunk a szokásos kávé+unicum vagy a kávé+kóla kombót elfogyasztani, utána egy kicsit túlmentünk a falún és egy mezőn álltunk meg, hogy lefelé és felfelé is kényelmesen elférjünk.

Kiszállva az buszból rögtön megállapítottuk, hogy a víz csodálatos!

01

02

03

04

Kristálytiszta, ideális vizállás minden adva egy jó pecára. Fuki és Csé felfelé, Én, Mescapo, Janesz lefelé indultunk.  Én Entoni bácsitól kapott titkos Szinvás műcsalit erőltettem, minden gödröt, zúgót, öblöt megdobáltam, de kapásig sem jutottam kb. másfél óra dobálás után váltottam Fefe pisztráng speciálra, de ezzel is csak apró sebes kikövetésig jutottam. Chek pointtól olyan kilométerre összefutottam a lefelé induló brigádtagokkal, ők még sajnos idáig sem jutottak. Visszafelé vettük az irányt tízórai reményében, de visszafelé az egyik kanyarban felfelé dobva egy gyönyörű pisztráng fordult a wobi után, de elvétette a csalit, helyet váltottam és az előző helyre dobva egy hatalmas ütést kaptam a wobira, jól belefeszítettem a kapásba-hát persze hogy tuskó volt!!! Mire kiszabadítottam a wobit a patakból, a környékről elmehetett az összes pisztráng. De legalább volt valami akció.

05

06

A busznál elfogyasztottunk pár szendvicset és úgy döntöttünk, hogy a malomhoz megyünk hárman és ott próbáljuk tovább.

A malom hídjáról szépen lehetett látni a napozó kis domikat és a híd alatt egy két nagyobb példányt.

Akkor elő a domispeciálokkal! Bár ez olyan volt mintha ló nincs jó a szamár is dolog, de már nagyon vágytunk rá, hogy halas legyen a kezünk. Janesz elindult felfelé és felkapcsolt egy idióta színű pirosas körforgót, amit én megáldottam és útjára engedtem.  Mi próbáltuk a hídnál a halakat nulla sikerrel, egyszer csak Janesz kiabál, hogy menjek fotózni a szép sebesét! Gyönyörű egészséges sebes pisztráng olyan 30 centi körüli, természetesen az idióta körforgóval! Ilyenkor tud megütni a guta! Végigdobáltam Entoni speciállal, Fefe speciállal és különböző pisztrángos speciállal egy jó szakaszt ez meg a lehetetlen színű körforgóval fog egy ilyen gyönyörűséget! Nincs igazság.

07

08

Füstölögve továbbálltam, de elgondolkoztam a dolgon, lehet, hogy a rikító csali lenne a nyerő?

Felkapcsoltam tehát a kisgyilkost, annyiszor kihúzott már a csávából, talán most is?

Az egyik helyen két zúgó volt a patakon, ami egy tálcába ömlött, megálltam a két zugó közt és dobtam a bal oldaliba, erős ütés, egy-két másodpercig megvolt, de kipattant a hal szájából. Gondoltam dobok a másikba hátha… és durr, megint ütés és abban a pillanatban már ugrott is ki a vízből! Elsőre láttam, hogy nem sebes, hanem valami más. Dominak nem domi, sebesnek nem sebes akkor mi? Cikázott a két zúgó közt, mint a villám aztán a mellett levő bokorban állapodott meg, mikor aztán kivettem és láttam, hogy szép szivárványos!

09

10

Ekkor megérkeztek fentről Fukiék, Csének is sikerült fognia egy sebest a fentebbi szakaszon.

11

12

Fukinak sajnos nem sikerült fognia semmit, viszont a fűben talált egy marék körforgót, amit valaki elhagyott, pont tíz darab volt szépen igazságosan szétosztottuk öt felé, köszönjük meg kedves ismeretlen horgásztársunknak, hogy ezeket a körforgókat a fűben hagyta nekünk!

13

Folytattuk a pecát. Fuki beleakadt egy gigadomiba a malom oldalába, de sajnos nem tudta megfogni, hát igen, ezt még tanulni kell a privileggel való nagy domi fogást! Kifelé jövet még meg is süllyedt a hídnál az iszapban.

Ebédidő, felbuszoztunk Jósvafőre a Tengerszem étterembe, ahol megebédeltünk. A kiadós ebéd után alig bírtunk mozogni, de várt ránk a Bódva!

Elmentünk Magyarország legészakibb pontjára a hídvégardói fahídhoz, aminek egyik oldala Magyarország a másik Szlovákia. Itt megvalósítottuk a határok nélküli horgászatot, mert Magyarországról Szlovákiába dobáltunk! Emlékszem még évekkel ezelőtt mikor bemerészkedtünk a szlovák szakaszra akkor jöttek a határőrök és zavargáltak minket vissza.

Sajnos a tavalyi árvizek miatt árvízvédelmi munkálatok folytak ezen a szakaszon így a víz nagyon rohant a mederben, amiben szinte egy fa, bokor sem volt, így inkább tovább álltunk és lejjebb mentünk Bódvaszilas alá ahol már igazi folyó arcát mutatta a Bódva.

A víz itt is remek volt, szép, tiszta. Itt inkább domolykóra számítottunk ezért a domis csalikat erőltettük, sikerült is fognom egy kis domit az elején, de nem gondoltam volna, hogy ez lesz az egyetlen hal, amit a Bódván fogunk.

14

Próbáltunk mindent, de nem tört meg a jég mint a Jósván, és a peca wobi mentőakcióval ért véget mert az egyik helyen sikerült tuskót fognom a túloldalon, és azt nem engedtem elveszni. Elkértem Janesz mellesét és átmentem a vízen a wobiért de a visszavezető úton majdnem Eppusz mentőakció lett belőle, mert köldökig merültem az iszapban, de sikerült kikecmeregnem.

Jól elfáradtunk az biztos, gyönyörű helyeken jártunk, halat is fogtunk, jó ebédet ettünk, tehát összességében soha rosszabb pecát!

15

Eppusz

Fotók: Eppusz. Csé, Mescapo