Wobblerkészítésről Máté barátomnak…
- Részletek
- Írta: Pintér Péter
Wobblerkészítésről Máté barátomnak…
Ez a kis irományom eredetileg nem cikknek indult. Máté barátom figyelmét akartam felhívni egy olyan wobbler alapanyagra, amely alkalmas domis wobblerek elkészítésére. A felhajtóereje nagy, könnyen megmunkálható, és szinte bárhol ingyen beszerezhető. Ha érdekel titeket olvassatok tovább…
Melyik is ez az alapanyag? Hát a bodzabél. A bodzának ezernyi felhasználási módja van. Hasznosítható a virága, a termése, sőt a halászok igazi hálókötő tűje is bodzafából készül. A bodza egy érdekes növény. Fás szára belül puha fehér belet rejt. Wobblerkészítéshez a bokor fás szárú részei nem használhatók. A bokor tövénél keresünk. Mit is? Olyan fura mellékhajtásokat, amelyeknél a fás szár még nem alakult ki, de belül viszonylag vastag belet rejtenek. Nehéz így körülírni, nézzétek meg a képeket…
A külső részétől megtisztított alapanyag
Miután megvolt a begyűjtés a hajtásdarabokról a vékony külső réteget el kell távolítani a bélről. Ezt a műveletet rendkívül óvatosan végezzük, mert a bodza bele rendkívül puha szivacsos anyag. Ha ez megvan, ki kell választani a legjobb minőségű darabokat, ezekből készülhet wobbler. A méretre szabás után kezdődhet a wobbler testének kialakítása. Semmilyen késsel, fűrésszel nem tudjuk ezt rendkívül puha anyagot megmunkálni. A megoldás a finom csiszoló papír, illetve vászon. Ezen szinte percek alatt kialakíthatjuk a wobbler testét.
egyszerre mindig többet készítek
Jöhet a „finomhangolás”
Innentől úgy írom a csali további elkészítését, ahogy én szoktam csinálni, de ez mindenkinél más és más lehet. Tehát én megcsinálom a drótozást, az ólmozást, és nyelvet is beragasztom. Most jön a lényeg. Utána az egész wobbler testét jó vastagon bevonom kétkomponensű epoxiragasztóval. Ettől az egész wobbler kőkemény lesz, így akár egy kisebb csuka támadását is kibírja. Ha elsőre nem sikerül tökéletesen, akkor adjunk neki még egy vékony réteget. Ezután jöhet ízlés szerint a festés, lakkozás, stb…
Mivel az anyag rendkívül puha, sérülékeny, és rendkívüli módon nedvszívó is, ezért adok pár tanácsot pontokba szedve az elkészítéshez:
- Rendkívül óvatosan dolgozzunk a csiszolópapírral is, mert könnyű elrontani.
- Úszáspróbát (kádpróba), csak az epoxibevonat után csináljunk.
- Óvatosan fogjuk meg a félkész csalit, mert rendkívül könnyen összenyomódik, deformálódik.
- Az alapanyag felhajtóereje nagyobb mint a balsáé, ezt vegyük figyelembe az ólmozásnál.
Hát ennyi! Jönnek a hosszú téli esték, amikor hasznos időtöltés lehet a megfogyatkozott domis wobblerkészlet feltöltése, saját készítésű csalikkal. Ha pedig az alapanyag ingyen van az még jobb…
Epoxival bevonva
Aztán ha minden jól sikerült, akkor jöhetnek az éles tesztek, domikkal, jászokkal. Ilyenkor derül ki, hogy jól dolgoztunk-e. Néha sikerül egészen sikeres darabokat is összehozni. Hát ezért éri meg barkácsolni!
A kedvenc domis mintám, a festésre
Saját készítésű csalival fogott domi…
Írta.:Pintér Péter (Szennyeslelkű)