Veres keszeg pergetve

Részletek

Írta: Kecskés Viktor

Veres keszeg pergetve

A vörösszárnyú keszegről senkinek nem a pergetés jut az eszébe. Leginkább úszózás, pickerezés közben akadnak ezek a gyönyörű halak horogra. Csukapergetés, sügérezés közben, körforgóra, vagy apró wobblerre kapva okozhat azért kellemes meglepetést.

Nyitott szemmel járva sok érdekes dolgot figyelhetünk meg

Meg kell tanulni a felszín alá nézni

Egy polár szemüveg megkönnyíti ezt

Gyakran figyelem a felszín közelében úszkáló halakat balinokra vadászva. A vörösszárnyú keszegek is hasonlóan gyűrűznek a víz felszínen mint a bogarászó balinok. Számos alkalommal csaptak be ezek a jelek. Ugyanis a vörösszárnyúak nem igazán reagálnak a balinos csali vezetésre.

Több lépcsőn keresztül találtam meg a kulcsot ezekhez a színpompás halakhoz.

Első kapást pici twisterrel értem el. Láttam ahogy úszkálnak a víz tetején és egy apró 2,5centis gumit 1 grammos fejjel tűztem a kapocsba. Ezzel próbáltam felkelteni az érdeklődésüket. Fél siker, hogy megnézték, követték a csalit, de kapásig nagyon ritkán jutottam el. Olyankor is csak a farka végét ráncigálták a plasztik csalinak. Egy valami viszont nem kerülte el a figyelmem: a becsobbanás helyére mindig érdeklődve odagyűltek.

Ősszel a lehulló levelekkel sok táplálék kerül a vízbe és terített asztalként várja a telelésre készülő keszegeket

Második lépcső az igazán élethű Microbait bogárimitációk megismerése volt. Nem is foglalkoztam én a keszegekkel hiszen hónapok teltek el az előbb leírt sikertelen próbálkozások óta. Egy bogaras balin portyán sikerült az első vöröset becsapnom. Láttam a gyűrűket egy víz fölé lógó ág előtt és az odadobott darazsat valami nagy burvánnyal húzta le a mélybe. Egy szép villás farkúra gondoltam a védekezése alapján mikor megpillantottam akkor esett le az állam. Egy 31centis 40 dekás gyönyörűség úszott előttem.

Az első „fecske”

Ekkor már elkezdtem egyre sűrűbben keresni azokat a helyeket ahol összetalálkozhatom ezekkel a „ragadozókkal. Egyetlen probléma volt az pedig a dobástáv. 0,08-as fonottal képtelen voltam 8-10 méternél messzebbre juttatni a pici csalit. Hasonlóan a 22-es fluorkarbonhoz, de még a 16-os mono val sem sikerült elég messzire dobnom a csalit.

Az áttörést a Nanofil zsinór megismerése hozta. Részben a véletlennek köszönhetően (ilyen volt a boltban) 0,04-es vastagságot vásároltam. Elsőre megijedtem a látványától, mivel ilyen vékony zsinórral még sosem találkoztam ezelőtt. Mikor megpróbáltam eltépni és nem sikerült akkor nyugodtam meg. Ahogy összekötöttem az alátét zsinórral és próbáltam meghúzni a csomót jött a következő meglepetés. Minimális húzástól el szakadt.

- biztos valamit rosszul csináltam, megpróbálom újra!

De a következő próbálkozás is hasonló kudarcba fulladt. Hiába követtem a dobozon található kötési módot a zsinór önmagát vágta el.

-Jó lesz vele vigyázni!

az kipróbálás napján fogott legnagyobb domolykó

Első éles bevetésen szerencsére jól vizsgázott és 40cm fölötti domolykóval is szépen elbírt. Ezután jöttek a balin tesztek és rendre sikerült minden halat partra terelnem a hajszál vékony zsinórral.

Az addig eldobhatatlan csalik mint a rakéta szárnyaltak. Igen messzire sikerült röptetnem őket. A twisterekről nem is beszélve. 3-5 grammos fejjel 60-70 métert is dobtam szélcsendben.

ha vele elbírt a 0,04-es nano egy vörös nem lehet akadály

A vörösszárnyú (főleg a nagyobbak) igen ravasz hal. Egy rajból egyetlen kapás a jellemző, ha egyikük leszívta a kis bogárimitációt utána már nincs több érdeklődő. Húzott csalira még sosem volt kapásom. Beesőre annál inkább. Érdemes bedobás után várni, esetleg nagyon óvatosan belepöccinteni, hogy gyűrűzzön a víz ezzel is felhívva az éhes ragadozók figyelmét. A kulcs a pontos dobás! Próbáljuk meg a csalit minél közelebb felkínálni. Ne csapjuk a vízre, lehetőleg úgy pottyanjon be mint egy egyensúlyát elvesztett bogár a part menti fáról.

Már csak egy feladatunk van: fel kell ismerni a keszegek felszíni jeleit. A balin és a keszeg által küldött jelek között nagyon minimális a különbség. Azért meg lehet különböztetni őket. Biztos, hogy keszegekkel van dolgunk, ha 5-10 vagy még több hal mozog egyszerre. Ritkán tolják a vizet ez inkább a balinra jellemző a keszegek lassan mozognak. A hátukat, fejüket sokszor kidugják a víz fölé. Meglepően nagyot tudnak cuppantani a víz tetején úszó eleségre.

Durván ledurrantotta

hasonlóan mélyen beszívta

A pici szájuk miatt sajnos sok a leakadás, rontott kapás. Gyakran csak lerántja a víz alá, ilyenkor kell a hidegvér mert valószínű rá fog duplázni ha nem mozgatjuk. Én meg szoktam várni, hogy „botra húzzon akkor sem vágok be csak felveszem a kontaktust és kezdődhet a fárasztás.

Méreteihez képest igen erősen védekezik. Vigyázzunk, mert a parton sem marad veszteg vadul ugrál könnyen a kezünkbe húzhatja az esetleg szabadon álló horgot.

Igen kellemes órákat töltöttem az ősszel veresszárnyúak után kutatva. Igazi élmény a látott halak horgászata. Főleg úgy, hogy végig nézhetjük ahogy a felszínen látványosan elkapja a csalit.

Titkon remélem, hogy sikerül fognom egy kiló körülit. 2011-ben ő volt a legnagyobb kb fél kilós. (akasztottam egy igen nagyot is ami sajnos lemaradt)

Biztos sok támadást élt túl

Gyönyörű színük

és a rafináltságuk miatt szerettem meg

ezeket a halakat

C&R mert ők is megérdemlik!

Bevallom nagyon megszerettem ezeket a színpompás halakat és alig várom, hogy jöjjön a jó idő és tavasszal ismét üldözőbe vehessem őket.

Végezetül: a kivétel erősíti a szabályt, rossz csali nem létezik, csak finnyás halak, ezt senki ne feledje!